Impozáns Leon Uris ír katolikus író
könyve, az Exodus. Néhány villanás:
„Izrael földje a zsidó nép szülőföldje volt. Itt alakult ki
a zsidóság szellemi, vallási és nemzeti karaktere. Itt vívta ki függetlenségét,
itt teremtette meg nemzeti és egyetemes jelentőségű kultúráját. Itt írták meg a
Bibliát, itt ajándékozták meg vele a világot.
…
Az Izrael földjéről száműzött zsidó nép a szétszóratás
minden országában hű maradt ehhez a földhöz, sohasem szűnt meg imádkozni érte
és reménykedni abban, hogy visszatérhet, vagy visszaállíthatja nemzeti
függetlenségét.
…
E történelmi összetartozástól ösztökélve a zsidóság
évszázadokon át törekedett arra, hogy visszatérjen atyái földjére és
visszaállítsa államát. …tömegesen tértek vissza. Termővé tették a pusztaságot,
föltámasztották nyelvüket, falvakat és városokat építettek, egyre fejlődő, önálló
gazdasági és kulturális életet élő közösséget hoztak létre. Békére törekedtek,
ám készen álltak arra is, hogy megvédjék magukat. A haladás áldását hozták el
minden itt lakó (számára - szp)…”
„1947. november 29-én az Egyesült Nemzetek közgyűlése határozatot
fogadott el arról, hogy Palesztinában zsidó államot kell létrehozni… a zsidó
népnek vitathatatlan joga, hogy létrehozza saját, független államát. A zsidó
népnek, más nemzetekhez hasonlóan, természetes joga a független lét egy
szuverén államban.”
„Miért kell nap mint nap azért is megküzdenünk, hogy jogunk
legyen élni?”
„Mennyi fájdalmat, megaláztatást, árulást, szenvedést kell
eltűrnie az embernek, mielőtt visszaüt?”
„Az arab népnek egy békés évszázadra van szüksége.
Az arab népnek vezetőkre van szüksége, de nem a sivatagi
sejkekre, akik ezerszámra tartják a rabszolgákat, nem a gyűlölettel izzó
vallási fanatikusokra, nem a katonai klikkekre, ne olyan emberekre, akiknek az
egész gondolkodása megrekedt a sötét középkorban. Az araboknak olyan vezetőkre
van szükségük, akik meghozzák a polgári szabadságjogokat, az oktatást, az
orvosi ellátást, a földreformot, az egyenlőséget.
Olyan vezetőkre van szükségük, akik bátran szembenéznek az
igazi gondokkal, a tudatlansággal, az analfabetizmussal, a betegségekkel, nem
pedig a szélsőséges nacionalizmus dagályos jelszavait hangoztatják, nem azzal
mételyezik az arabokat, hogy minden bajukra Izrael elpusztítása lesz a gyógyír.
Sajnos, valahányszor fölbukkan egy-egy felvilágosult arab
vezető, rendszerint meggyilkolják. Az arabok nem akarják letelepíteni a
menekülteket, nem akarnak enyhíteni a szenvedéseiken, és nem akarnak békét sem.
Ma Izrael mutatja az egyetlen utat, amely az arabokat
kivezetheti a sötét középkorból.
Ha majd az araboknak olyan vezetőik támadnak, akik
hajlandóak megragadni a feléjük nyújtott baráti jobbot, akkor láthatnak hozzá
azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek hosszú ideje erkölcsi és
politikai nyomorban tarják őket.”
„…azt kérdeztem magamtól, hogy miért születtem zsidónak.
Most már tudom a választ. Isten nem azért választott bennünket, mert gyöngék
vagyunk és elfutunk a veszély elől. Hatezer éven át elviseltük, hogy
gyilkoljanak, gyötörjenek, megalázzanak minket, és közben megőriztük a
hitünket. Túléltünk mindenkit, aki ki akart bennünket irtani… Ezt a kis
országot azért választotta Isten nekünk, mert ez a nagyvilág keresztútja! Isten
azt akarja, hogy itt éljen az Ő népe… itt őrizze az Ő parancsolatait, melyek az
emberiség erkölcsi létének pillérei. Mi másért volnánk a világon?
Izrael a híd a sötétség és a világosság között.”
„Rájöttem, hogy az ember nem lehet úgy keresztény, hogy
lélekben ne érezze zsidónak magát.”
„Ember vagy. Tudod, mi a különbség jó és rossz között.”
(Leon Uris: Exodus – Fabula Könyvkiadó, Budapest - 1989; fordította Békés
András)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése