2014. február 5., szerda

Amerikai botrány (is) - Cudar világ, avagy a mi XXI. századunk - Itt a vég(szavazás)?

Még hogy csak amerikai, hiszen valójában világméretű botrány.
Nem kis túlzással: vajon a teremtés előtt térben is időben miféle (ugyan megnevezni nem vagyunk hivatottak; szerencsére) módon járta át a mindenséget és a még azon túli szférákat is a korrupció?
Merthogy átitatta, ehhez kétség nem férhet. Vagy maga a képmutatás és a gátlástalan hazudozás is milyen történelmi, történési kategória, ha egyáltalán...?

A humanizmust imitáló kétszínűek éhsége (azért ennek a kimondásához, ugyebár, még nem kell nagy bátorság: mióta a világ, világ) csillapíthatatlan.
Nincs az a zsákmány, amihez még ne csakliznán(a)k ezt-azt.
Ráadásul hajlamosak magukat áldozati bárányként föltüntetni: értetek (v)esszük el, nem ellenetek demagógiával. Utóbb meg - koccintás közben - összekacsintanak az övéikkel.

A társadalom tagjainak zöme nem vak ugyan - ám mégsem akad fönn - (még) nem lázad - a már ezredszer is megtapasztalt visszásságok miatt. Hallgatni arany jeligével, kor- és időszakokon átívelőn, majd csak lesz valahogy, mindig volt.
Akár még föl is tartjuk a kezünket, kapitulálunk: bocsánat, hogy (f)élünk, megint fölzabálhattatok bennünket; mi már csak ilyenek vagyunk.

No, minderről is szól az Amerikai botrány című amerikai-angol krimi (ez aztán tényleg az - avagy: mégis inkább horror?), miközben a filmet néző nem igazán tudja eldönteni: idebent avagy odakint van?
Jó fil-e, mert azt tükrözi amilyen a való világa, vagy éppen azért csalódik: mert pontosan azt mutatja, hogy milyen nyámnyila ő maga e galaktika-részecskén.
És ez bizony kellemetlen-kényelmetlen; ciki az efféle csiki-csuki.

David O Russel rendező-forgatókönyvíró (társszerző: Eric Singer) alkotásának témája, megvalósítása egyszerre pofonegyszerű, átlátható, ugyanakkor meg bonyolult is, egyszer-másszor jól el lehet tévedni (veszni) a "dzsungelben".
Hja, kérem, a korrupció már csak - "mű-fajából" eredően - ilyen természetű és egyben természetellenes(?).
A valaha létező őserdők minden bizonnyal százezerszer áttekinthetőbbek (voltak), mint a pár tízezer éve zajló, így-úgy-amúgy megcsavart, megkavart, zűrös, piszkos ügyletek-üzletek.

Az Amerikai botrány főszereplői majd hogy nem zseniálisak. (Azért mégiscsak amerikai meg brit...)
Christian Bale, Amy Adams, Bradlay Cooper, Jennifer Lawrence, Jeremy Renner.
Mindenható maffiózó vezérként az a vén csibész-gazember Robert De Niro ráadásul - még mindig - szerethető is.

Mi aztán jól tudjuk, hogy a föld(közel)i korrupció-királyok sincsenek híján a talentumnak.
Amúgy a Jóisten mentsen meg bennünket a zseni fanatikusoktól!
Volt hozzájuk "szerencsénk"; soha nem volt velük szerencsénk.
Be is dől(t)ünk nekik rendesen.
Amerikában, Európában - csaknem mindenütt - szintúgy.
Botrány.
De talán mégsem - emiatt - lesz világvége.



Egyébiránt tegnapi - 2014. február 4. - sms:" Az első európai uniós korrupciókutatás kimutatta, hogy mindenhol komoly probléma a korrupció. Magyarországon viszont különösen. // origo"

Ma délben volt a fotós próbája a Cudar világ című előadásnak Szombathelyen, a Weöres Sándor Színházban.
Botrány. No, nem az előadás, az szinte olyan pontos, mint a világ legprecízebb szikéje, hanem e mai valóság szégyenletes, vérforraló.
S a vasi teátrumból (is) szinte ugyanolyan a panoráma, mint amit az Amerikai botrány a vászonra "fest".
Az ott-lét és az itt-lét látlelete.
Melyik a gyalázatosabb?
Hátborzongató az azonosság.

"Magyarországon viszont különösen."

Óriásplakátokon mostanság SIKERORSZÁG felirat virít; elírás lehet.
Helyesen, pontosabban: SÍRKERTORSZÁG(?).

Istenem!
A hetvenéves - január 31-én töltötte be, a Jóisten éltesse nagyon-nagyon sokáig a pazar színészt! - Papp Zoltán után szabadon: is te nem!?
Istenem, istenem: is te nem - is te nem...?!

És te nem - és/én/sem?
Hogyan is állunk?
Miképpen tovább?

Czukor Balázs rendező és csapata valami olyasmit rak(ott) le az asztalra, aminél ma aligha létezik fontosabb. Megkerülhetetlen a felelősség(ünk) ebben a XXI. századi - közép-kelet-európai - zűrzavarban. 
S immár végképp nem lehet, nem szabad totojázni!

Mentsük meg önmagunkat s egymást - mert ha nem, emiatt tényleg itt (lesz) a világvége.


2014. február 6., csütörtök:
"HIR Villámgyorsan elfogadják a paksi atomerőmű bővítéséről az oroszokkal kötött szerződést. A Fidesz kezdeményezésére mára előrehozták a végszavazást. // origo - 11:20:44"


A legújabb porció:
rezsicsökkentés turmixolása atomtöltet-pirulával.

A hatás - előbb-utóbb - "is te..." - nem marad el.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése